Mi a hipotézis a szociológiában?

Artículo revisado y aprobado por nuestro equipo editorial, siguiendo los criterios de redacción y edición de YuBrain.

A „hipotézis” kifejezés a görög hypothesis szóból származik , amely viszont a hypo előtagból áll , ami „alatt” jelent, és a thesis utótagból , ami „pozíciót”, „véleményt” vagy „következtetést” jelent. ». Ezért etimológiája szerint a hipotézis egy sejtés, tétel vagy megerősítés.

A Spanyol Királyi Akadémia szerint a hipotézis úgy definiálható, mint valami lehetséges vagy lehetetlen feltételezése, hogy ebből következményt vonjunk le. Ez egy olyan állítás is , amelyet kísérletileg egy vizsgálat alapjaként állapítanak meg , és amely megerősítheti vagy cáfolhatja annak érvényességét .

Általánosságban elmondható, hogy a hipotézisek egy kutatási projekt eredményének előrejelzései, és különböző elméletek megfogalmazására szolgálnak.

A társadalomtudományokon belül, és különösen a szociológiában azonban a hipotézis meghatározása a vizsgálat tárgyához kapcsolódik. A szociológia az emberi társadalmak tudományos elemzésére összpontosít. Vagyis ez egy olyan tudomány, amelynek vizsgálati tárgya az emberi csoportok, interakcióik, kapcsolataik és a társadalmon belüli hatásuk.

Figyelembe véve a szociológia vizsgálati tárgyát, a hipotézist úgy definiálhatjuk, mint spekulációt vagy sejtést a társadalommal kapcsolatos bármely vonatkozásról, amelyet vizsgálni kívánunk .

Egy hipotézis jellemzői

A hipotézisek a következő részekből állnak:

  • Változók: olyan dolgokra utalnak, amelyek bizonyos tényezőktől függően változhatnak vagy változhatnak. Általában vizsgálandó elemek, tulajdonságok, tulajdonságok vagy jellemzők. Lehetnek megfigyelhetőek vagy nem megfigyelhetőek, függőek vagy függetlenek is.
  • Megfigyelési egységek: olyan kategóriák, amelyekbe csoportok, személyek, szervezetek és mások tartoznak.
  • Mutatók: két vagy több adattípus összehasonlítása. Ezeket mennyiségi vagy minőségi eredmények elérésére használják.
  • Logikai összekötő: ezek azok a szavak, amelyek a szövegen belüli gondolatokat összekapcsolják, és lehetővé teszik annak világos és koherens kifejezését, ami elengedhetetlen egy hipotézis kidolgozásához és a kutatási folyamathoz.

Ezenkívül a hipotéziseknek a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük:

  • Valós vagy elérhető helyzetekre kell utalniuk.
  • A változóknak pontosnak és jól meghatározottaknak kell lenniük.
  • A hipotézis által javasolt változók közötti kapcsolatnak világosnak és hitelesnek kell lennie.
  • A hipotéziseket olyan rendelkezésre álló technikákkal és erőforrásokkal kell alátámasztani, amelyek tesztelni tudják őket.
  • Világos és konkrét kifejezéseket kell tartalmazniuk.
  • Hivatkozásokat kell tartalmazniuk, és empirikusan szembeállíthatónak kell lenniük.
  • Objektívaknak kell lenniük, és nem tartalmazhatnak értékítéletet.
  • Konkrétnak kell lenniük.

A hipotézisek típusai

Különféle típusú hipotézisek léteznek. Néhány közülük:

  • Nullhipotézis: ez a hipotézis azt sugallja, hogy az elmélet és az eddigi tudományos bizonyítékok szerint nincs kapcsolat két változó között. Például egy hipotézis kijelentheti, hogy nincs különbség két korcsoport között a kognitív teljesítmény tekintetében.
  • Alternatív hipotézis: különböző független változókat tartalmaz, hogy alternatív válaszokat kapjon a vizsgálni kívánt kérdésre.
  • Koncepcionális hipotézis: a kutatási probléma magyarázatára fókuszál, meghatározott elméleti keretek szerint.
  • Munkahipotézis: kvantitatívan megmutatja, hogy mi került fel a koncepcionális hipotézisben.
  • Statisztikai hipotézis: statisztikai adatokon alapul, hogy cáfolja vagy megerősítse a kutatási problémát.
  • Oksági hipotézis: Itt a hipotézis egyik változója hatással van a másikra, és egy független és egy függő változót hoz létre.
  • Korrelációs hipotézis: a változók közötti kapcsolat értékelésére és magyarázatára törekszik.

Hogyan készül a hipotézis?

A hipotézis megfogalmazásához a kutatók általában egy sor lépést követnek.

Az érdeklődésre számot tartó téma vagy változók kiválasztása

Egyes esetekben a kutató már rendelkezik bizonyos információkkal a vizsgált problémáról vagy jelenségről. Más esetekben érdemes ellenőrizni, hogy mely változók vesznek részt egy bizonyos folyamatban, vagy olyan információkat szerezhet be, amelyeket nem ismer.

Adatgyűjtés és a probléma meghatározása

A kapott információkkal behatároljuk a problémát, és megadjuk a megfigyelendő változókat.

A tesztelendő hipotézis megfogalmazása

A sejtés vagy előrejelzés a vizsgálat tárgyára vonatkozik, amely a vizsgálat tengelye lesz, és lehetővé teszi a kérdéses probléma magyarázatát, cáfolatát vagy leírását.

Hatások vagy következmények kialakulása

A hipotézisben megfogalmazottakból adódó lehetséges hatások vagy következmények kidolgozásra és pontosításra kerülnek.

Vizsgálat

A vizsgálati folyamatot kísérleti úton hajtják végre annak megállapítására, hogy a hipotézisben levont következtetések megegyeznek-e a valós tényekkel vagy sem.

Következtetés

Végül egy olyan következtetésre jutunk, amely megerősíti vagy megcáfolja a megfogalmazott hipotézist.

Példák hipotézisekre

Mivel a szociológia témakörök széles skáláját tanulmányozza, végtelen számú hipotézis lehetséges. Néhány egyszerű példa a hipotézisekre:

  • Az oltásellenes mozgalom nagyobb támogatottságot élvez a 15 és 20 év közötti fiatalok körében.
  • A globalizáció és a technológia az elmúlt évtizedben nem volt hatással az Amazonas őslakos közösségeinek kultúrájára.
  • A dohányzás korai serdülőkorban háromszor károsabb, mint felnőttkorban.
  • Hollywoodban a nők fizetése alacsonyabb, mint a férfiaké.
  • Az autók ma 20%-kal több energiát fogyasztanak, mint húsz évvel ezelőtt.
  • Japán lakosságának várható élettartama magasabb, mint más ázsiai országoké.
  • A napi két liter víz elfogyasztása elősegíti a fogyást.
  • A város megnyitása a turizmus előtt 15%-kal növeli a foglalkoztatási rátát.
  • A serdülőkori terhességek 75%-a nem szándékos, és az oktatási és a családi szférából származó információhiány miatt következik be.

Bibliográfia

Cecilia Martinez (B.S.)
Cecilia Martinez (B.S.)
Cecilia Martinez (Licenciada en Humanidades) - AUTORA. Redactora. Divulgadora cultural y científica.

Artículos relacionados