Ezek is lehetnek:
Közvetlen beszédaktusok : ahol a szándék egyértelműen kifejeződik. A beszélő konkrét és közvetlen üzenetet bocsát ki. Ezekben a beszédaktusokban a lokúciós és az illokúciós szempontok egybeesnek. Például: „Kölcsönkérhetem a ceruzáját?” További példák a közvetlen beszéd aktusaira:
1.
– Éhes vagyok, vennél nekem egy kis szendvicset?
– Igen, itt van egy másik.
2.
– Tudna segíteni ebben a feladatban? Nem értem ezt a témát.
Várj, megkeresem a jegyzeteket.
3.
– Fel tudsz hívni később? Elfoglalt vagyok most.
– Persze, később hívlak.
Közvetett beszédaktusok : ahol a szándék eltér a kifejezetttől. A beszélő közvetett üzeneten keresztül igyekszik megérteni. Itt a lokúciós és az illokúciós szempont nem esik egybe. Az ilyen beszédaktusok leggyakoribb példái a szarkasztikus megjegyzések vagy udvarias szavak, amelyeket egy parancs vagy kérés enyhítésére mondunk.
1. Milyen meleg!
Bekapcsolom a klímát.
2.
Azt hiszem, ma nem fogok tudni elmenni dolgozni.
– Akarod, hogy felvegyem?
3.
– A kutya mindig bent van a házban.
– Oké, ma elviszem sétálni.
Források
- Searle, J. Speech Acts . (2017). Spanyolország. Székkiadások.
- BIND. Mik azok a beszédaktusok, és miért fontosak a nyelvtanításban? Az egyetem az interneten. Elérhető itt .
- CVC. beszédaktus . Elérhető itt .
- Mexican Journal of Political and Social Sciences. (2019, 64. kötet, 235. sz.). A beszédaktusok elmélete és szociológiai jelentősége. Elérhető itt .
- AAU. (2021, november 17.) Mik azok a lokuciós, illokúciós és perlokúciós beszédaktusok? Elérhető itt .
