20 példa a kémiai elemekre

A kémiai elemek olyan tiszta anyagok, amelyek sem fizikai, sem kémiai úton nem bonthatók más egyszerűbb anyagokra. Ez azt jelenti, hogy ezek az összes anyag építőkövei, és az univerzum összes kémiai vegyületének összetevőit alkotják.

Hány kémiai elem van?

Jelenleg összesen 118 elemet ismer az emberiség. Legtöbbjük természetesen megtalálható a természetben, míg egy részük szintetikus elem, amely csak a másodperc töredéke óta létezik a világ legnagyobb részecskegyorsítóiban.

Az elemeket a nevükkel, vegyjelükkel vagy rendszámukkal ábrázolhatjuk . A legtöbb elnevezést sok évvel ezelőtt közönséges anyagok, istenek vagy más inspirációs források alapján adták, míg a legújabbakat felfedezőikről nevezték el (mint a curium esetében, Marie és Pierre Curie tiszteletére). a felfedezés helye (mint a kalifornium esetében), vagy egy nómenklatúra-rendszert követve (például a 115-ös elem esetében ununpentio).

A vegyjelek a legtöbb esetben a név első betűinek felelnek meg. Néha ez az angol neve (például C a szén vagy Co a kobalt), néha a latin neve (Fe a vasnak, amelyet latinul ferrumnak hívtak, vagy Na a nátriumot, amelyet latinul nátriumnak hívtak ) .

20 Példák kémiai elemekre

Az alábbi táblázat a periódusos rendszer legjelentősebb kémiai elemeinek 20 példáját mutatja be, sorszámuk szerint rendezve. Minden esetben fel van tüntetve a név, a vegyjel, a rendszám és az atomtömeg. A következő szakaszokban ezekről az elemekről rövid áttekintést adunk, jelezve a legáltalánosabb beszerzési módot a Földön, valamint egy érdekes tényt, amely e 20 elem mindegyikét a legfontosabbak közé teszi a táblázatban.

Ezekről az elemekről egy-egy érdekesség található a következő részekben, elemtípus szerint rendezve, kezdve a nemesgázokkal.

Példák nemesgázokra

1. példa: Hélium (He)

A hélium (He) egy nemesgáz, amely a természetben monoatomos gáz formájában található. Ez a második legelterjedtebb elem az univerzumban, és egyben a második legkisebb sugarú elem a periódusos rendszerben.

2. példa: Argon (Ar)

A héliumhoz hasonlóan az argon (Ar) egy nemesgáz, amely egyatomos gáz formájában fordul elő a természetben. Ez a legnagyobb mennyiségben előforduló nemesgáz a Föld légkörében.

Példák fémes elemekre

3. példa: Alumínium (Al)

Az alumínium (Al) a természetben található fém, főleg szulfátok formájában. Ez a legelterjedtebb fémelem a földkéregben, és egyben a legtöbbet vonják ki és állítják elő a földön.

4. példa: Ólom (Pb)

Az ólom (Pb) egy természetben előforduló fém a galenában (PbS) lévő kénnel kombinálva. Ez az egyik legtöbbet újrahasznosított fém a világon.

5. példa: Nátrium (Na)

A nátrium (Na) egy alkálifém, amely a természetben konyhasóként vagy nátrium-kloridként fordul elő. Ez a legnagyobb mennyiségben előforduló alkálifém az összes közül.

6. példa: Francium (Fr)

A francium (Fr) szintén alkálifém. Valójában ez a legnehezebb alkálifém, és gyakorlatilag nem is létezik a földön. Ez egy radioaktív elem, amely nagyon kevés ideig tart, és csak az urán és tórium radioaktív mintáiban található meg. Ez a periódusos rendszer legkevésbé elektronegatív és ezért leginkább elektropozitív eleme. A periódusos rendszer legnagyobb eleme is.

7. példa: Titán (Ti)

A titán (Ti) a természetben az ilmenit és a rutil ásványok formájában található átmeneti fém. Ez a legnagyobb ellenállás/tömeg arányú fém elem (nagyon erős és könnyű), ezért használják űrrepülőgépek és rakéták gyártására.

8. példa: Vas (Fe)

A vas (Fe) egy átmeneti fém, amely a természetben vasásványok, például ferrit formájában található. Annak ellenére, hogy nem a legelterjedtebb elem a földkéregben, ez a legelterjedtebb elem a bolygón, és a belső és a külső mag tömegének 80%-át teszi ki, a Föld tömegének legnagyobb részét tartalmazó rétegben.

9. példa: Réz (Cu)

A réz (Cu) a természetben kalkopirit ásványként megtalálható átmeneti fém. Minden valószínűség szerint ez volt az első fém, amelyet az emberiség felfedezett; jelenleg a második legtöbbet gyártott a világon, és a második legjobb elektromos és hővezető a fémek között.

10. példa: Ezüst (Ag)

Az ezüst (Ag) szintén átmeneti fém, a természetben elemi fémes ezüst formájában fordul elő. Amellett, hogy nemesfém , ez a létező legnagyobb elektromos és hővezető képességű elem.

11. példa: Arany (Au)

Az arany (Au) egy átmeneti fém, amely a természetben elemi fémes arany formájában található. Ez egy nemesfém, és egyben a leginkább képlékeny és képlékenyebb fém.

Példák metalloidokra

12. példa: Szilícium (Si)

A szilícium (Si) a természetben szilícium-oxid formájában található metalloid. Ez a második legelterjedtebb elem a földkéregben, és messze a legnagyobb mennyiségben előforduló metalloid a periódusos rendszerben.

Példák nemfémekre

13. példa: Hidrogén (H)

_{A hidrogén (H) egy nemfém, amely a természetben molekuláris hidrogéngáz, H 2} formájában fordul elő . Ez a legelterjedtebb elem az egész univerzumban.

14. példa: Szén (C)

A szén (C) egy nemfém, amely a természetben főleg grafit és gyémánt formájában fordul elő. Ez az élet alapját képező elem, és a szén, az egyik ásványi anyag, amely tartalmazza, a bányászatban világszerte a legtöbbet nyert ásvány.

15. példa: Nitrogén (N)

_{A nitrogén (N) egy másik nemfém, amely a természetben molekuláris gáz-halmazállapotú nitrogén, N 2} formájában található . Ez a legelterjedtebb elem a Föld légkörében.

16. példa: Oxigén (O)

_{Az oxigén (O) egy nemfém, amely a légkörben molekuláris gáz-halmazállapotú oxigén, O 2} formájában és számos más vegyületben, például oxidokban, sókban és egyebekben található. Ez a legelterjedtebb elem a földkéregben, és a második legnagyobb mennyiségben előforduló elem a légkörben.

17. példa: Fluor (F)

A fluor (F) egy nemfém, amely a természetben különböző sókban fluorid formájában található meg. Ez a periódusos rendszer legelektronegatívabb eleme, és egyben a földkéregben a legnagyobb mennyiségben előforduló halogén.

18. példa: Foszfor (P)

A foszfor (P) egy nemfém, amely fekete foszfor formájában található meg a természetben. Ez a csontok egyik legfontosabb eleme, és a második legelterjedtebb ásványi anyag az emberi szervezetben.

19. példa: Kén (S)

A kén (S) egy nemfém, amely a természetben elemi kén formájában fordul elő, valamint sók részét képezi szulfidok és szulfátok formájában. Ez a harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyag a szervezetben, és nélkülözhetetlen eleme a fehérjeszintézisnek.

20. példa: Klór (Cl)

A klór (Cl) egy nemfém, amely a természetben számos só részeként, kloridok, klorátok és más anionok formájában található. Ez a tengerben a legnagyobb mennyiségben előforduló halogén.

Hivatkozások

Brown, T. (2021). Kémia: A központi tudomány (11. kiadás). London, Anglia: Pearson Education.

Chang, R., Manzo, Á. R., Lopez, PS és Herranz, ZR (2020). Kémia (10. kiadás). New York City, NY: MCGRAW-HILL.

Royal Society of Chemistry (2021). Periódusos táblázat, letöltve: https://www.rsc.org/periodic-table/