Tabla de Contenidos
Azonban a szén-szén kettős kötés helyzetével szemben, mint az 1,2-diklór-etén esetében, a kettős kötés korlátozása megakadályozza a forgást, és a molekulák eltérőek attól függően, hogy az egyes atomok hol helyezkednek el. A helyzetet az alábbi kép szemlélteti:
Ezek a molekulák nem ugyanazok. A szén-szén kettős kötés nem forog, így a molekulát darabonként kell megváltoztatni, hogy egyikről a másikra változzon. Ez egy egyszerű tesztet jelenthet az egyik szerkezet másikká alakítására, vagyis a molekula szerkezetét részenként kell megváltoztatni, hogy az egyiket a másikba alakítsák, hogy izomerjei legyenek. Ha csak egy egyszerű mozdulattal (például az egyszeres kötés csavarásával) is át lehet lépni egyik szerkezetből a másikba, ott nincsenek izomerek. Ellenkező esetben, amikor van egy kettős kötés, amely nem teszi lehetővé a forgást, vannak. A diklór-etén esetében, amikor a klóratomok blokkolva vannak a kettős kötési csomópont ellentétes oldalán, ezt „transz” elrendezésnek nevezik. Ha azonban két klóratom van a kettős kötés ugyanazon az oldalán,
A geometriai izoméria egyik legkönnyebben megismerhető esete a 2-butén. Ebben az esetben a -CH 3 metilcsoportok vagy a kettős kötéssel ellentétes helyeken (TRANS helyzet), vagy ugyanazon az oldalon (CIS helyzet) találhatók, amint az a következő ábrán látható.
Néhány különbség a cisz/transz molekulák között
A cisz és transz elrendeződésű molekulák között amellett, hogy megfigyelhetők a szerkezetükben mutatkozó különbségek, a fizikai tulajdonságaikban is számos eltérés mutatkozik.
A cisz-izomerek forráspontja magasabb, míg a transz-izomerek alacsonyabb olvadáspontúak és kisebb sűrűségűek. A cisz-izomerek töltést gyűjtenek a molekula egyik oldalán, polaritást adva, míg a transz-izomerek kiegyenlítik a dipólusokat.
Források
- geometriai (cisz/transz) izoméria. (2021). Letöltve 2021. március 20-án, innen: https://www.chemguide.co.uk/basicorg/isomerism/geometric.html
