Tabla de Contenidos
Vizes oldatnak minősül minden olyan oldat, amelyben víz (H 2 0) az oldószer vagy oldószer. A kémiai egyenletben egy faj kémiai képletét követő szimbólum (aq) azt jelzi, hogy vizes oldatban van. Oldott anyagnak nevezzük azt a vegyületet, amely a folyékony közegben oldódik, az oldószer; vizes oldatok esetében víz. Például a konyhasó (NaCl) oldatának, az oldott anyagnak, vízben, az oldószernek a kémiai képlete a következő.
NaCl(s) → Na + (aq) + Cl – (aq)
Bár a vizet gyakran univerzális oldószernek nevezik, csak olyan anyagokat old fel, amelyek hidrofil tulajdonságokkal rendelkeznek. A hidrofil vegyületek savak, bázisok és sok só. A hidrofób anyagok nem oldódnak vízben, ezért nem képeznek vizes oldatot. Számos szerves vegyület, például zsírok és olajok hidrofób.
Az elektrolitoknál, mint a NaCl vagy a KCl, vízben oldva a molekula teljesen disszociál ionjaira (Na + és Cl – konyhasó esetén, illetve K + és Cl – káliumsó esetén) amelyek szabad ionok lévén a folyékony közegben önállóan mobilizálódnak, lehetővé teszik az oldat elektromos áram vezetését. A nem elektrolit vegyületek, például a cukor is oldódnak vízben, de a molekula nem disszociál, és az oldat nem vezetőképes.
A vizes oldat jellemzői
A vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók általában gyorsan mennek végbe, mert:
- A reaktáns molekulák, a kémiai reakció kezdeti vegyületei az oldatban disszociálnak.
- A vegyületekre ható vonzó erők gyengébbek, ha feloldódnak.
- Az oldatban a molekulák disszociációja során keletkező komponensek szabadon mozoghatnak oly módon, hogy a reaktánsok ütközései kedveznek, növelve a kémiai reakció sebességét.
Példák vizes oldatokra
A vizes oldatok példái a tengervízben lévő só, az eső, a savas oldatok, a bázikus oldatok és a sóoldatok.
Másrészt a nemvizes oldatok mindennapi példái, vagyis olyan oldatok, amelyekben a folyadékfázis, az oldószer nem víz, lehet növényi olaj, toluol, aceton és szén-tetraklorid. Ha van olyan anyagunk, ami vízbe helyezve nem oldódik, az egyszerűen keverék, ahogyan a homok és a víz esetében is. Ha két folyadék keveredik, de az egyik nem oldódik a másikban, vagy a szilárd anyag olyan finom részecskékben van, hogy nem ülepedik, akkor szuszpenziónk van; például olaj a vízben.
Szökőkút
American Chemical Society (2005). Kémia: Az Amerikai Kémiai Társaság projektje . Fordítva, 2018.
Cristobal Valenzuela Calahorro. Általános kémia: Bevezetés az elméleti kémiába . Salamancai Egyetem, 1995.
