Tabla de Contenidos
A periódusos rendszerben az elemek jellemzőik és tulajdonságaik szerint vannak rendezve, csoportokra, periódusokra, különböző színű blokkokra osztva. Ezért az elemek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek a hozzájuk legközelebb állókkal.
A periódus az elemek atomjainak energiaszintjét jelzi , és a periódusos rendszerben megjelenő hét sor; vagyis a vízszintes rendezés . 1-től 7-ig vannak számozva, amelyek nem csak a legalacsonyabbtól a legmagasabbig terjedő sorrendet jelzik, hanem azt is jelzik, hogy az elektronok hány fő energiaszintet foglalnak el növekvő sorrendben.
Az azonos perióduson belüli elemek elektronjai ugyanannyi energiaszintben vannak. Vagyis minden atomnak ugyanannyi elektronhéja van. Például a 2. periódus azt jelzi, hogy az azt alkotó elemek elektronjai két energiaszintben vannak elosztva.
Az időszakok jellemzői
Ahogy haladunk egy perióduson, minden elem egy atomja nyer egy elektront, és kevesebb fémes jellemzőt mutat, mint az előtte lévő elem. Ily módon a periódus bal oldalán lévő elemek fémesek és erősen reaktívak. Ehelyett a jobb oldalon lévő elemek nem fémesek. A halogének nem fémesek és nem reakcióképesek.
Az ugyanabban az időszakban lévő elemek is hasonló tendenciákat mutatnak az atomsugár, az elektronegativitás, az ionizációs energia és az elektronaffinitás tekintetében.
Általában az atomsugár ugyanabban az időszakban csökken, amikor a periódusos rendszer jobb oldalára lépünk; ugyanakkor balról jobbra növekszik az ionizációs energia és az elektronegativitás. Ez annak a vonzásnak köszönhető, amelyet az atommag az elektronokra gyakorol.
Hasonlóképpen, a fémek, amelyek a periódustól balra vannak, általában kisebb affinitást mutatnak, mint a nemfémek, amelyek a periódustól jobbra vannak. Ez alól kivételt képeznek a nemesgázok.
Az elemek periódusos rendszerének periódusai
Az elemek periódusos rendszerének különböző periódusai:
időszak 1
Ez a periódusos rendszer első sora. Ez az időszak azt jelzi, hogy az atom csak egy energiaszinten rendelkezik elektronokkal.
Ebbe a periódusba tartozó elemek: hidrogén (H) és hélium (He).
időszak 2
A 2. periódus a periódusos rendszer második sora, és 8 elemet tartalmaz, amelyek elektronjai két energiaszintben oszlanak el: lítium (Li), berillium (Be), bór (B), szén (C), nitrogén (N), oxigén. (O), fluor (F) és neon (Ne).
időszak 3
A 3. periódus a periódusos rendszer harmadik sora, és azt jelzi, hogy az atom elektronjai három energiaszintre oszlanak. A 3. periódus 8 eleme: nátrium (Na), magnézium (Mg), alumínium (Al), szilícium (Si), foszfor (P), kén (S), klór (Cl) és argon (Ar).
időszak 4
A 4. periódus a periódusos rendszer negyedik sora, és azt jelzi, hogy az atom elektronjai négy energiaszinten helyezkednek el. Ebben az időszakban 18 elem van: kálium (K), kalcium (Ca), szkandium (Sc), titán (Ti), vanádium (V), króm (Cr), mangán (Mn), vas (F), kobalt ( Co ), nikkel (Ni), réz (Cu), cink (Zn), gallium (Ga), germánium (Ge), arzén (As), szelén (Se), bróm (Br) és kripton (Kr).
időszak 5
Az 5. periódus a periódusos rendszer ötödik sora, és azt jelzi, hogy a benne foglalt elemek elektronjai öt energiaszintben vannak elosztva. Ebben az időszakban 18 elem van: rubídium (Rb), stroncium (Sr), ittrium (Y), cirkónium (Zr), nióbium (Nb), molibdén (Mo), technécium (Tc), ruténium (Ru), ródium ( Rh), palládium (Pd), ezüst (Ag), kadmium (Cd), indium (In), ón (Sn), antimon (Sb), tellúr (Te), jód (I) és xenon (Xe).
időszak 6
A 6. periódus a periódusos rendszer hatodik sora. Azokat az elemeket képviseli, amelyek atomjainak elektronjai hat energiaszintre vannak osztva. Ebben az időszakban a következő elemek találhatók: cézium (Cs), bárium (Ba), hafnium (Hf), tantál (Ta), volfrám (W), rénium (Re), ozmium (Os), irídium (Ir), platina ( Pt), arany (Au), higany (Hg), tallium (Tl), ólom (Pb), bizmut (Bi), polónium (Po), asztatin (At) és radon (Rn).
Ebbe az időszakba tartoznak a lantanidok is: lantán (La), cérium (Ce), prazeodímium (Pr), neodímium (Nd), prométium (Pm), szamárium (Sm), európium (Eu), gadolínium (Gd), terbium (Tb), Dysprosium (Dy), Holmium (Ho), Erbium (Er), Thulium (Tm), Ytterbium (Yb), Lutécium (Lu).
időszak 7
A 7. periódus a periódusos rendszer hetedik sora, és azokat az elemeket jelöli, amelyek elektronjai hét energiaszintben oszlanak el. Ezen az időszakon belül a következő elemek találhatók: francium (Fr), rádium (Ra), rutherfordium (Rf), dubnium (Db), seaborgium (Sg), bohrium (Bh), hasium (Hs), meitnerium (Mt), darmstatum ( Ds), roentgénium (Rg), kopernicium (Cn), flerovium (Fl) és livermorium (Lv).
Ebbe az időszakba tartoznak még az aktinidák: aktinium (Ac), tórium (Th), protaktinium (Pa), urán (U), neptunium (Np), plutónium (Pu), americium (Am), kúrium (Cm), berkelium ( Bk), kalifornium (Cf), einsteinium (Es), fermium (Fm), mendelevium (Md), nobélium (No) és Lawrencium (Lr). Vannak még nihonium (Nh), muszkovium (Mc), teneso (Ts) és oganezon (Og) elemek.
Bibliográfia
- Gray, T. Az elemek. (2019). Spanyolország. Larousse.
- Elguero, J.; Goya, P.; Román, P. A kémiai elemek periódusos rendszere . (2019). Spanyolország. A szürkehályog könyvei.
- dk. A periódusos rendszer könyv . (2017). Spanyolország. dk.
- Khan Akadémia. A periódusos rendszer áttekintése . Elérhető : https://es.khanacademy.org/science/quimica-pe-pre-u/xa105e22a677145a0:estructura-atomica/xa105e22a677145a0:tabla-periodica/a/246-repaso-de-tabla-peridica
