A térképek egyszerűen egy régió jellemzőit ábrázolják. Különböző formájúak lehetnek, különböző típusú információkat mutathatnak be, és bármely térképről beszerezhető információ a különböző ábrázolt helyek közötti távolság. Lássuk, hogyan kell csinálni.
Miután megvan a térkép, és azonosítottuk azokat a pontokat, amelyek között meg akarjuk mérni a földrajzi távolságot, vonalzó segítségével meg tudjuk mérni a távolságot a térképen. Ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy két pont között olyan utat mérjünk, amely nem követ egyenes vonalat, akkor vehetünk egy karakterláncot, ráhelyezhetjük arra az útra, amelynek hosszát meg akarjuk mérni, majd a vonalzóval megmérjük a kifeszített húr hosszát.
Ezután a térképen mért hosszúságot kell átszámítanunk a pontok közötti földrajzi távolságra. Ehhez a térkép léptékét használjuk, vagyis a térképen látható hosszúság és a földrajzi távolság egyenértékűségét. A léptéket általában a térkép egyik sarkába, illetve az alsó vagy felső szélére nyomtatják. A lépték számokban és szavakban kifejezhető egyenértékűséggel, például 1 centiméter 3 kilométernek felel meg. A lépték kifejezésének másik módja egy tört, amely a térképen látható hosszúság és a földrajzi távolság közötti közvetlen konverziót jelenti. Például az 1 / 200 000, amely 1 : 200 000-ként is jegyezhető, azt jelenti, hogy 1 centiméter a térképen 200 000 centiméter földrajzi távolságot, azaz 2 kilométert jelent.
Ha a léptéket numerikus ekvivalenciával fejezzük ki, a földrajzi távolság meghatározásához egyszerűen szorozzuk meg a mért hosszt az ekvivalenciával. Az előző példában, ha a térképen mért hosszúság 2,4 centiméter, akkor a 2,4-et 3-mal megszorozva 7,2 kilométeres földrajzi távolságot kapunk. Ha a léptéket tört típusú ekvivalenciával ábrázoljuk, akkor azt megszorozzuk a nevezővel, és az előző bekezdés példájával végzett mérésünket figyelembe véve 4,8 kilométeres földrajzi távolságot kapnánk: 2,4-et 200 000 centiméterrel megszorozva 480 000 centimétert kapnánk, ami 4,8 kilométernek felel meg.
A lépték térképen való kifejezésének szokásos módja az egy vagy több szakaszból álló sávon elhelyezett grafikus lépték, ahol a sáv hosszának egyenértékűségét fejezzük ki. A következő ábrán Mexikó politikai térképe látható, a jobb felső részben pedig a grafikus lépték. A teljes sáv hossza 450 kilométert jelent a térképen, míg minden szakasza 150 kilométert jelent.
Abban az esetben, ha a skála grafikusan van ábrázolva, az átalakításhoz meg kell mérnünk a rúd vagy a rúd szakaszainak hosszát; majd a mért hosszt elosztjuk a térkép azon helyei között, amelyekre kíváncsiak vagyunk az oszlop hossza közötti távolság ismeretében, és az eredményt megszorozzuk az oszlop alatt kifejezett ekvivalenciával. Ily módon az előző ábra térképén azt láthatjuk, hogy Mérida és Cancún földrajzi távolsága körülbelül 300 kilométer.
A grafikus léptékek, bár kényelmetlenebbek lehetnek az átalakításuk, a többi léptékkel ellentétben megtartják az arányt a térkép nagyításakor vagy kicsinyítésekor. A fenti példában felnagyíthatjuk a képet a képernyőn, hogy jobban lássuk, és a grafikus lépték is ugyanannyira lesz kinagyítva, tehát továbbra is érvényes. Ha közvetlen ekvivalenciáról lenne szó, a skála már nem lenne érvényes.
Szökőkút
Edward Dalmau. A térképek miértje . Vita, Barcelona, 2021.
