Tabla de Contenidos
Több mint egy évszázad telt el azóta, hogy ez a szervezési módszer általánossá vált az amerikai sajtóban. Népszerűsége pedig egy egyszerű ténynek köszönhető: a hírolvasók olvasás közben fokozatosan elvesztik az érdeklődésüket. Emiatt azok, akik ezt a módszert javasolják, a következőképpen strukturálják cikkeiket: képzeljenek el egy fordított piramist, amelynek a legkevésbé fontos részei a piramis alján (a szöveg végén) és az információ legfontosabb részei az alján címben és az első bekezdésekben.
A nyomtatott újságírás hajnalán litográfiai gépeket használtak , amelyek függőlegesen rendezték el a nyomatot. Ahhoz, hogy teret adjunk, vagy más fontosabb híreket rendezzünk, néha ki kellett vágni egy-egy történetrészletet, és ekkor ragyogott a legfényesebben a fordított piramis módszer. Egy-egy hír utolsó szegmensét le lehet vágni anélkül, hogy elveszítené a lényegét.
Vegyük figyelembe azt is, hogy ezt a módszert még mindig olyan médiumban alkalmazzák, ahol naponta gyűjtenek információkat egy olyan olvasó számára, akit többnyire nem érdekelne borítótól borítóig minden megvásárolt példány elolvasása.
A fordított piramis használatának néhány erénye
Mivel egy olyan struktúra, amely arra készült, hogy tájékoztassa az olvasót, aki egész nap elfoglalt, és ezért kevés ideje van, közvetlen és tömör információkat kell hoznia. A szöveg, amelyben ezt használják, azokra a jól ismert kérdésekre kíván választ adni, amelyeket az újságírók egy történettel kapcsolatban tesznek fel: Mi? WHO? Amikor? Mert? Mint? Ebből áll az újságokban nyomtatott szöveg. A tények rövid mondatokban kerülnek bemutatásra, minden bekezdésben apró részletekkel látják el az olvasót, amelyek fokozatosan közelebb visznek a történet egészéhez. Megmutatják az olvasónak azt is, hogy honnan érkezett a hír, kis adag kontextus és olyan részletek, amelyek nem annyira fontosak, de mélyebbre visznek a történetben.
Röviden, ezzel a módszerrel a szöveges információk bizonyos hierarchiája jön létre. Ez nem azt jelenti, hogy a vége nem fontos; ez hely kérdése és az olvasó prioritásai. Értsük meg, hogy ebben a szövegtípusban az olvasó a végéig olvasással tölti az idejét attól függően, hogy mennyire érdekli az adott téma vagy tény. Ez egy olyan módszer, amellyel az újságírás vonzóbbá teszi az olvasást, és érezteti az olvasóval, hogy megéri az olvasással eltöltött időt.
Ennek a módszernek a kihasználása más típusú szövegeknél
Amikor a fordított piramis módszert használja egy online szövegben , akkor alapvetően arra tippel, hogy a lehető leghosszabb ideig leköti az olvasó figyelmét.
A fordított piramisszerkezet felhasználható anekdoták online elmondására vagy speciális monográfiákhoz. SEO stratégia részeként is használható, és ebben az esetben nagyon fontos lenne, hogy az olvasó a weboldalon maradjon; csak néhány módosítást kell végrehajtani, mint például a kulcsszavak elhelyezése az első bekezdésekben.
A hasznos szövegstruktúra sikeres használatához kövesse a következő receptet:
- Találj ki egy olyan címet, amely magával ragadja az olvasót. Nem kell minden részletet megadni, sőt, kicsit félreérthető is lehet. A lényeg az, hogy az olvasó az olvasás során úgy döntse el, hogy tovább akarja olvasni a szövegét.
- Határozza meg a fő gondolatát. Az első bekezdésben el kell helyezni a szöveg legfontosabb részét. Ha ez egy anekdota, akkor biztosan ez tette olyan különlegessé. Ha monográfiáról van szó, azonnal határozza meg azokat a pontokat, amelyekkel legközelebb foglalkozni fog. Bármilyen jellegű SEO tartalom esetén alkalom adódhat a kulcsszavak első használatára.
- Írja be a szöveg törzsét . Ez a fő tartalom, ahol a fordított piramisszerkezet teljes alakját mutatja. Rendezze a birtokában lévő adatokat a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig, majd adjon hozzá másodlagos részleteket minden egyes információhoz, de csak szükség esetén. Általános szabály, hogy a legfontosabb adatok általában több részletet és fejleményeket tartalmaznak, mint azok, amelyeknél kisebb a hierarchia a piramisban. A szöveg előrehaladtával kevesebb további részlet lesz, és a szöveg típusától függően előfordulhat, hogy nem is kell következtetést levonni .
Hivatkozások
Garcia, A. (2008). A digitális újságírás megközelítései. Elérhető: https://books.google.co.ve/books?id=7CyTYu7-lcQC&dq
Villar, C. (2004). Az újságírás szenvedélye. Elérhető: https://books.google.co.ve/books?id=BoqZCxbjj7QC&dq
