Tabla de Contenidos
Az irodalomtudományon belül sokféleképpen lehet megközelíteni egy művet. Tanulmányozhatja a tartalmát vagy a karakterek és beállítások jelenléti módját; Tanulmányozhatja az irodalmi eszközök, például metaforák, hasonlatok, képek és egyebek használatát is. Ez a fajta elemzés, amely inkább a szöveg megjelenítési módjára összpontosít, nem pedig az üzenetére vagy tartalmára, a stílus területéhez tartozó tanulmány; vagyis stilisztikai tanulmány.
A stilisztika a nyelvészeten belül a nyelv esztétikai használatát vizsgálja. Ez a használat többnyire irodalmi művekben, például költészetben és narratívában, valamint más művészi kifejezésekben, például színházban fordul elő. A közbeszédben is vannak stilisztikai döntések, amelyek tanulmányozhatók, bár ezek nem jelennek meg úgy, mint az irodalmi művekben.
A stílus kétértelműsége
Nehéz lehet ennek vagy annak a szerzőnek a stílusáról beszélni, mert olyan kételyeink vannak, hogy pontosan mire is utal a stílus szó? A szavakra, a mondatrendre, a retorikai figurák használatára, a karakterválasztásra gondol?
A források egyetérteni látszanak abban, hogy a stílusról beszélve kitérhetnénk a szerzők különféle döntéseire, hogy bizonyos szándékokat közvetítsenek műveikben. Ezek a szándékok tükröződnek az írásmódban, a munkától elvárt hatásban és a hatások eléréséhez felhasznált erőforrásokban.
Retorikai figurák használata
A retorikai figurák kulcsfontosságúak a szerző stílusának meghatározásában. A figurák bősége vagy szűkössége, az ábrázolások és képek tematikája, a költői források felhasználása része lehet a szerzők identitásának, stílusának.
Retorikai alakok
Ezek az irodalom legismertebb és leggyakrabban használt retorikai alakjai:
Alliteráció – mássalhangzók ismétlése ritmikus szándékkal
- „Anyukám kényeztet”
- „Az enyhe ventilátor könnyű szárnya alatt”
Aszonancia : magánhangzók ismétlése ritmikus szándékkal.
- „Sem nem ragaszkodtam, sem nem maradtam mozdulatlan”
Köznyelv – Egy adott régióhoz vagy csoporthoz tartozó informális szavak használata.
- „A rumba jó volt/chévere” (azt jelenti, hogy nagyszerű)
- „Megyek dolgozni” (munkát jelent)
Metafora : két elem összehasonlítása az összehasonlítás kötőszavai nélkül.
- „Ez a hír nagyon megütött”
- “Luisa a család fekete báránya”
makrostilisztikai elemek
Egy szerző stílusát a szövegeiben általánosabban megjelenő elemek tanulmányozása szerint is lehet tanulmányozni. Ezeket az elemeket nem lehet olyan pontosan meghatározni, mint a metaforákat vagy a hasonlatokat. Néhányan:
- Karakterfejlesztés : a karakterek változására vagy növekedésére utal.
- Irónia : amikor a megtörtént események ellentétesek a történetben várttal.
- Egymás mellé helyezés – amikor két elemet egymás mellé helyeznek, hogy szembetűnőbb legyen az összehasonlítás vagy a kontraszt.
- Nézőpont : a narrátor nézőpontja, aki lehet első személyű, harmadik személy vagy mindentudó narrátor.
- Hangnem : A szerző hozzáállására utal a választott témával kapcsolatban; Ez tükröződik például a szókincsválasztásukban.
A stilisztikai vizsgálatok hasznossága
A stílus és az azt meghatározó elemek tanulmányozása két célt szolgál.
Az első a kész irodalmi művek leírása és értékelése. A stilisztika lehetővé teszi a szerzők forrásainak megismerését, történelmi és földrajzi összefüggéseikben is.
A stilisztika második célja az első következményeként merül fel. Azáltal, hogy meghatározzuk azokat a paramétereket, amelyeket a nagy szerzők használtak irodalmi műveik megörökítésére, ezt a tudást felhasználhatjuk az új írók narratívájának vagy irodalmi stílusának fejlesztésére.
A stilisztika típusai
A stílustanulmányok rendkívül változatossá váltak aszerint, hogy egy mű tanulmányozása során milyen nézőpontot kívánnak átvenni. Ilyen módon többek között:
- Irodalmi stilisztika – olyan irodalmi formákat tanulmányoz, mint a költészet, a dráma és a próza.
- Értelmező stilisztika – azt vizsgálja, hogyan kapcsolódnak össze a nyelvi elemek, hogy értelmes művészetet hozzanak létre.
- Értékelő stilisztika : azt elemzi, hogy a szerző stílusbeli döntései működnek-e vagy sem az adott műben.
- Corpus stilisztika : a szövegek különböző elemeinek gyakoriságát vizsgálja, például egy kézirat hitelességének meghatározására.
- Diskurzív stilisztika : a nyelv tanulmányozása a jelentésalkotás során.
Hivatkozások
- Del Castillo, H. (2018). Az irodalmi stílus elemzése: megközelítés a recepció felől . Elérhető: https://www.redalyc.org/journal/4765/476557508003/html/#B9
- UNAM (dátumozatlan). Mi az a stilisztika? Elérhető: http://cursobecarios.cuaed.unam.mx/licel/cuarto_semestre/sintaxis_espanol/unidad3/img/Que_es_la_estilistica.pdf
